Utózönge...

2014.10.02 01:18

Kiszaladnak a lábam alól azok a fránya göröngyök..

Már magam sem tudom, angyal vagyok-e vagy ördög.

Talán csak ember, esendő, gyarló.

Boldogtalan, suta földi halandó.

Küzdeni kéne, fényesnek lenni,

De van az úgy néha, hogy nehéz felkelni.

Húz az ágy vissza, gyengéd álomba,

Ahol még meghitten tartasz karodba.

Elengedném én, de ébren is zargat,

Visszhangzik fájón, a szívem jajgat.

Bárki lehetne, jobb, talán szebb is.

Mégsem tűrök el helyetted senkit.

Lám egy-egy arcban, 

Egy mozdulatban

Kísért a lényed

Sok pillanatban.

Üres az éjjel, 

Átok a lét is. 

Mit is tehetnék?

Szeretlek mégis.

:)