Természetismeret: Macskafélék...

2015.09.19 00:46

Szép idő van. Két futó zápor között egy harmadik...
;)
Nem ám!
Esik az eső és süt a nap.
Kint bandázunk a teraszon. 
Kiscica sündörög a lábunk alatt. Kedvesem legkisebb örömére, aminek hangot is ad.
Kérem, hogy ne zavarja el, amíg itt vagyok, de azért csak arrébb piszkálja lágyan a lábfejével, elhangzik pár szigorú, határozott, elutasító „sicc”.
Semmi félreérthető.
Végleges. Lezárt.
A nagyszemű küldetést gyanít, megy utána kitartóan, még dörgölődzik is.
Nevetek.
-Szerintem lány cica.-mondom.
-Honnan tudod? Ennyire értesz hozzá?
-Nem. Mikor én hívtam, tojt a fejemre. Te nem örülsz neki, elzavarod, utánad megy.
A nők nagyrésze működik így. Mindig az után fut, kapar, akinek nem kell. 
Aki ott van, figyel rá, az valahogy nem jó...
Ha fiú lenne, pont az kellene neki, aki ott van, addig, amíg ott van.
Apa mosolyog.
A pici rinya pedig nagy átéléssel, panaszosan nyávog tovább, ( mint mi mindannyian már jópárszor eddigi életünk során) és persze nem ért semmit az egészből.