Szex...
Akárki akármit mond, mindent ez mozgat.
Igenis életbevágóan fontos hogy jó legyen.
És ne csak hébe-hóba...
;)
Lehetünk prűdek, nem beszélünk róla, mehetnek szét miatta kapcsolatok/házasságok vagy döglenek be végleg, mert nem tudjuk/akarjuk elmondani, felvállalni, megélni, megsúgni akár magunknak sem, hogy mire vágyunk.
Mit tegyen az anya, akinek a lányának nincs normális kapcsolata, vagy csúszik szét a gyerek friss házassága?
Beszéljen?
Szóba hozza?
A felnőtt lány hogyan fogadná?
Nincs rá kultúránk, hogy jól beszéljünk róla.
Nem tanultuk, nem láttuk, nem hallottuk senkitől.
Attól, hogy pornón nőnek fel generációk, vajon tudják-e feloldani a nőt, akivel éppen vannak?
Akarják-e, hogy ne egészségügyi menet legyen, hanem varázslat?
Attól, hogy gyakorta változik a partner, magabiztosabb és felszabadultabb lesz-e a nő?
Nők és férfiak vagy csak lányok és fiúk kortól függetlenül?
Természetes az, hogy ha éhes vagyok, megyek, eszek valamit.
Természetes, hogy elmondom, mit kérek?
;)
Már megint jobb lenne meglehet, ha csöndben maradnék, de hiszem, hogy ha beszélhetünk a félelmeinkről idegen népek kapcsán, akkor beszélhetünk a falainkról, blokkjainkról, berögzött örökségeinkről/ökörségeinkről.
És bizony vannak mondatok, amit egy rendes nő nem mond, sőt, nem is gondol soha.
De legfőképpen nem tesz meg...
Viszont elrohant velünk a világ és basszus, kellene beszélni!
Persze lehet csinálni bárkivel bármit egy szó nélkül, akinek belefér.
Sőt!
Akinek belefér az összképbe, hogy bazinagy átjáróforgalom mellett is kihúzza magát és bátran rámosolyog a lányra a tükörben, tegye!
Mert igen is kimondható, hogy:
"Lehet, hogy ribanc vagyok, de annak első osztályú."
De az hogy néz a tükörbe, aki azt mondja, egy átlagos nő vagyok a sok közül, de annak is kb. harmadosztályú?
Sehogy.
Nem szívesen.
És persze nem beszélünk érzelmekről, nem drámázunk, nem mondjuk el, hisz talán magunk sem tudjuk, mi is volna jó és nem is tudnánk hogyan szóba hozni.
Mert talán olyan egetrengetően nem is volt még jó soha semmi...
Vajon illik-e egy nőnek élvezni a szexet?
:)
Takarék lángon égve megyünk férjhez, a szülők megkönnyebbülnek, aztán szétpusholnak:-"Mikor szülsz már?"
Vagy csak látod a kortárs nők karjaiban a rózsaszínű bugyrokat, hogy ők már teljesítettek.
A lelked romosodik.
Nem kell, hogy szemétkedjen a férfi, aki melletted/veled él.
Pillanatok alatt kinyírod magad, hogy te nem vagy elèg jó.
DE ELÉG JÓ VAGY!
ELÉG JÓ NŐ- Valakinek.
Mindenkinek pedig nem kell!
Nem azt várja Anyád, Apád, hogy azonnal szülj.
Azt akarják, -normál esetben,- hogy boldog legyél.
És ez kurvára nem lóverseny.
Hiába mondja Anyánknak a szomszéd, hogy "náluk már gyön az onoka"...
Utána is minden baba-mama viszony más és más, nem összehasonlítható.
Persze, ennek ellenére mindenki megpróbál jobban tudni, ami egy idő után pont olyan, mint amikor a szálkát nyomogatják bentebb a körmöd alatt.
Eléggé ideges vagy tőle ahhoz, hogy tompa merőkanállal boncolj bárkit.
;)
De hogy tudnál elég jó lenni egy gyerekhez, ha folyton bántod magad?
Ha marod a másikat, aki ott van melletted?
Hogy fogja kibírni a kapcsolat, hogy bizony semmi nem úgy van, ahogy elterveztétek, megszoktátok?
Van elképzelésed a "babát akarok" mellett, hogy hogy fogod megtartani magatok mellett az apukáját és az ép eszedet is?
Hogy mennyi mindenről mondasz le érte és bizony a párod is?
Mert ugye vállalkozó kedvű művésznő az mindig van...
Mit adsz át a gyerekednek?
Anya utálja magát és az egész világot?
És ha nem lesz gyermeked, tényleg elhiszed hogy értéktelen vagy attól, hogy más életutat jársz be, mint mások?
Nem volt még elég a hülyeségből?
Tényleg az egész életedet így akarod élni?
Most haragszol?
Én is haragudtam magamra.
De örökké sem félni sem haragudni nem lehet.
Valamikor élni is kéne egy kicsit.
Méghozzá úgy, hogy jó legyen Neked is!
Ha egyedül vagy, azért, mert csak rajtad múlik.
Ha van valakid, azért, mert ott van melletted még így is.
Ha gyereked van, azért, hogy neki ne az életen átívelő szenvedés legyen a normális.
Hogy szeresse, amit csinál, bármi legyen az.
Evés, tánc, kikapcsolódás, munka, hobbi és igen, a szex!
Mert ha jó, ha igazán jó, sem háborúzni, sem politizálni, sem spirituális utakat keresni nem akarsz, csak fekszel a hátadon és pihegsz.
;)
Hajrá!!!
