Köszönöm, hogy figyelsz!...
Azt kérdezted, miért élek így.
:)
Mert nem tudok más lenni.
Ez vagyok.
Sokkal másabb és több, mint ami bármely skatulyába belefér.
Nem tudok valakié lenni, önmagamé vagyok.
Nem tudok valamilyen lenni valakiért.
Sokféle vagyok.
Hullámzok.
Hangulataim vannak.
Kötelességeim, kedvem, sebeim, fájdalmak, örömök, meglepetések, változások.
Szerencsére.
Emberből vagyok.
MINT MI MINDANNYIAN.
Csak én nem akarok bemászni a sémák közé.
Én ülök a kupacon és szemlélődök.
Igen, a kupac néha tarka, néha barna.
;)
Mint midenkinek...
Én itt kapok levegőt és itt süt rám a Nap.
Néha rendet teszek, néha feltúrom, néha kihajgálom, néha jön helyette másik.
Ha nem változna a kupackám, megőrülnék.
Te meg attól, amit én csinálok.
:)
Így van ez jól.
De jó, hogy itt vagyunk egymásnak.
Szeretlek.
Teljes szívemből.
Ahogy vagy.